A játék az óvodás gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvoda speciális színtere a játéknak, hiszen közösségben folyik, nevelő hatása tudatos. A játék által észrevétlenül tanul a gyermek, kiélheti, feldolgozhatja a vele történt élményeket, az általa tapasztalt szituációkat, szorongásait, félelmeit, örömét, de a játék elsősorban örömforrás!

Az óvodában többféle játékfajta van, ezek:
- Gyakorló játék (főleg kiscsoportban jellemző): ekkor valamilyen cselekvést, mozdulatot, folyamatot gyakorol a gyermek, amely véletlen, spontán mozgásból ered. Ez a gyermeknek örömet okoz, ezért újra és újra ismétli (pl. autót tologat)
- Konstruáló, építő játék, barkácsolás: valamiből valamit (legóból várat, fakockából házat, papírból repülőt…)
- Szerepjáték: különböző szerepek eljátszása, amely tapasztalataikat ismereteiket, elképzeléseiket, érzelmeiket tükrözi. Az érzelmileg hozzá közel álló felnőttet utánozza.
- Szabályjáték: mozgásos: testnevelési játékok, dalos, mondókás népi játékok, fogócska, bújócska, körjátékok, labdajátékok, versenyek… Értelmi képességfejlesztő játékok: társasjátékok, kirakók, kártyák, nyelvi játékok, dominók, puzzle-k….
- Dramatizálás, bábozás: a versek, mesék megragadják a gyermek figyelmét, fantáziáját, azt saját elképzeléseik szerint játsszák el.

Az óvodába egyre jobban begyűrűzik a jövőbe mutató játékok (fantázia, számítógépes), ezeket szeretnénk az óvoda falain kívül tartani. A játékeszközöket tekintve játszani bármivel lehet, a funkcióját úgyis a gyermek határozza meg. Az óvodai játékszerek igazodnak a gyermekek értelmi képességéhez, kézügyességéhet, érettségéhez. Fontos, hogy egy óvoda a gyermek sokféle igényét kielégítő, változatos játékeszközökkel rendelkezzen, így mindenki megtalálja a számára megfelelőt.